Tudástár

Amire kompresszor vásárlásnál ügyelni kell

Fontos szempontok a teljesítményadatok meghatározásához

Kompresszor feltüntetett teljesítménye

Szívási teljesítmény (lökettérfogat):

Kis ill. dugattyús kompresszorok esetében elfogadott, azonban pontatlan definíció a kompresszor teljesítménye. Ez alatt a lökettérfogat és a fordulatszám szorzatát értik. Az értékét pedig többnyire liter/perc-ben adják meg.

Töltési teljesítmény:

Ez a gyakorlatnak többnyire nem megfelelő meghatározás. Ilyenkor a kompresszor légszállítását 0 bar-tól a lekapcsolási nyomásig történő tartományban mérik. Mivel egy dugattyús kompresszornál az alsó nyomástartományban a légszállítás lényegesen magasabb, mint nagyobb ellennyomásnál, ezért az így megadott tényleges légszállítási érték helytelen. A felhasználó számára csakis az a légszállítási érték érdekes, amelyet a kompresszor üzemi nyomáson és teljesen automatikus üzemmódban tud biztosítani.

Tényleges légszállítás (hasznos térfogatáram):

Ez alatt a ténylegesen rendelkezésre álló légszállítást értjük, értékét pedig l/sec, l/min, m3/min, vagy m3/h dimenziókban lehet az érvényes szabványok mérései alapján megadni. Mivel minden egyes sűrítőnél a különféle végnyomás miatt a más és más a légszállítás, ezért a légszállítási adaton túl azt az üzemi nyomás értékét is meg kell adni, ami mellet az adott szabvány szerint mérést elvégezték. Kisebb kompresszoroknál ezt többnyire a VDMA szerinti mérés, 6 vagy 8 bar (ü) lekapcsolási ellennyomásnál mérve (lekapcsolási nyomás 80%-a).

Tényleges légszállítás (közelítő érték) saját magunk általi meghatározása:

  1. A kompresszort kikapcsolni és 6 bar-ra (ü) leereszteni
  2. Kompresszort bekapcsolni és mérni az időt, amíg a nyomás 6-ról eléri a 8 bar-t (ü).
  3. A tényleges légszállítási (közelítő érték) alábbi képlettel történő kiszámítása:

<Tartálytérfogat> x 2 bar x 60 / <Mért idő>

Példa: 90 literes tartály

36 másodperc 6-ról 8 bar-ra (ü).

90 x 2 x 60 / 36 = 300 l/min

A kompresszor tehát kb. 300 l/min légszállításra képes. Tényleges légszállítás 7 bar (ü) mellett.

Kompresszor működési elve

     1. fázis:

      A levegő belép a sűrítőházba a beömlőnyíláson

      2. és 3. fázis:

      Ha a rotorok a beömlőnyílás előtt elforogtak, a menetek és a ház között egy zárt sűrítési teret képeznek. Ez csökken a rotorok forgása által, a bezárt levegő komprimálódik

      4. fázis:

       Az összesűrített levegő kiáramlik Sűrítési végnyomás: max. 15 bar(ü)

 

 

 

 

 

 

 

 

MIT CSINÁL EGY KOMPRESSZOR?

Egy kompresszorban atmoszférikus levegőt sűrítünk mechanikus energia hozzáadásával magasabb nyomáspotenciálra. A bezárt levegőmolekulák a tér csökkenése által összenyomódnak, "összesűrítődnek".

 

A CSAVARKOMPRESSZOR MŰKÖDÉSI MÓDJA

A csavarkompresszorok a rotációs kompresszorok csoportjába tartoznak, amelyek a kiszorítási elven működő kompresszorok második legjelentősebb kategóriája a dugattyús kompresszorok mellett. A csavarkompresszorokban két orsóformájú, egymásba kapcsolódó rotor található. A főrotor a meghajtó aggregát kuplungján felvett energia 85-90%-t alakítja át nyomás- és hőenergiává. A mellékrotor a szívó- és nyomóoldal közötti munkatér (rés) letömítéséről gondoskodik. A sűrítésnél a rotorok előrehaladó forgása zárja a levegő beömlő nyílást és a térfogat csökken növekvő nyomás mellett. Ezzel egyidejűleg olaj fecskendeződik a rendszerbe kenés, tömítés és hőelvezetés céljából.

Kompresszorház ideális kialakítása

  1.  Sűrített levegő hálózat helyes méretezése
  2. Kondenzátum elvezetés
  3. Sűrített levegő feldolgozás - szárítás
  4. Kondenzátum elvezetés AQUATRON
  5. Hulladékhő hasznosítás hőcserélővel használati melegvízre
  6. Kompresszorok vezérlése és szabályozása
  7. Kondenzátum elvezetése a szárítón
  8. Sűrített levegő feldolgozás szűrő
  9. Kondenzátum feldolgozás Olaj-víz szétválasztó ÖKOMAT
  10. Sűrített levegő tartály
  11. Hulladékhő hasznosítás a levegő felmelegítéséhez
  12. Kompresszor helyiség szellőztetése
  13. Kompresszor - ÖKOMAT-vezérlés